Éjszakai fotózás az első és az utolsó negyed környékén

A félhold-körüli időintervallumban (első vagy utolsó negyed) alkalmazható fényképezési technika az újhold és a teliholdnál megismert lépések ötvözése, hisz ilyenkor a Hold éjszaka néhány órát a horizont alatt marad, de az éjszaka másik részében látható. A félhold környéki időszakok -mint az újhold és a telihold- szintén egy hétig tartanak.

A holdfázisok időrendi sorrendje:

• esti láthatóság (első negyed)
• egész éjjel látható (telihold)
• reggeli láthatóság (utolsó negyed)
• holdmentes éjszaka (újhold)

Röviden összefoglalva:

• Az esti láthatóság során a Hold "D" betű alakot mutat és éjszaka a horizont alá süllyed, így a korai órák "holdmentesek" maradnak.
• Reggeli láthatóság esetén a Hold "C" betűt formáz, és csak éjszaka kel fel, így az esti órák hasonlóak az újhold idejéhez.
• Minél vastagabbak a Hold által alkotott "C" vagy "D" betűk, annál tovább marad a horizont fölött a Hold az éjszaka folyamán.
• A Hold "kövérségét" fázisnak nevezzük: a 25%-os fázis kifli alakot mutat, az 50%-os egy fél trappista sajthoz hasonlít, a 75%-os pedig egy oválist formáz.

Van még egy hasznos "félholdidő-szabály" is, ami rendkívül fontos a hosszú távú tervezéshez:
Ha a Hold fázisai megegyeznek, akkor az őszi esték és a kora tavaszi órák alkalmasabbak asztrofotózásra, mint az őszi hajnalok és tavaszi esték. (ennek az az oka, hogy ősszel az utolsó negyedben, tavasszal pedig az első negyedben levő Hold deklinációja magasabb, mint a napé).

Kettőt egy csapásra: ha végigfényképezzük az egész éjszakát

Ha csak néhány óra áll rendelkezésre a TWAN fotózásra, az éjszaka holdmentes része ugyanúgy kihasználható, mintha Újhold lenne. Az éjszaka hátralévő részében „teliholdhoz hasonló” körülmények uralkodnak. Ha viszont egész éjjel kinn vagyunk a terepen, érdemes kombinálni a TWAN fotózás két ágát (értsd: újholdas és teliholdas).

Témák újhold/telihold kombinációval

Hogy mindent jobban megértsünk, álljon itt egy konkrét példa saját tapasztalatomból:

A vérszilvafák csak néhány napig virágoznak teljes pompájukban, így már régóta vártam, hogy a Tejúttal együtt fotózhassam a virágzásukat. A szilvafa-alléé tájolása is optimális volt, az emelkedő Tejút a Hattyú-Sas-Pajzs csillagképben párhuzamosan állt a fakoronák sziluettjével.

A teljes virágzás áprilisban történt, épp az „első negyed” holdfázisában. Éjfél előtt sikerült lefotózni a fákat és a környéket a holdfényben (egy arra közlekedő autó is megvilágította a fákat). Ez természetesen kikapcsolt óragéppel készült, hisz a lényeg a szilvafák pompájának megörökítése volt a holdfényben! A hold azonban annyira megvilágította az eget, hogy ekkor még alig lehetett látni a Tejútat.

Szerencsére ez nem adott okot aggodalomra, mert a planetárium-program előrejelzése szerint a Tejút optimális helyzetét először a holdnyugta utáni órákban érte el. Szerencsére még az idő is tiszta maradt! Így a Tejútat a holdtalan korai órákban fotózhattam – ezúttal bekapcsolt óragépes csillagkövetéssel. Később a vérszilvafák sugárútját (előtér holdfényben követés nélkül) és a csillagos eget (háttér holdnyugta után követéssel) Photoshoppal egy kompozícióba egyesítettem, és megkaptam a végső fotót.

Néhány példa és ötlet:

• Távoli objektum (amelyet egy lámpával már nem tudnánk teljesen megvilágítani) holdfényben, kombinálva ugyanarról a helyről a holdtalan csillagos égbolttal
• Timelapse videó holdkeltével/holdnyugtával
• Csillagképekben járó bolygók vagy fényesebb objektumok, ahol a holdfény kevésbé zavaró
• Műemlékek, romok a holdfényben, jellegzetes csillagképekkel
• Csillagok külterületen (ahol a fényszennyezés mégse túl nagy, így a Hold már nem oszt, nem szoroz)

További tippeket és trükköket tanfolyamainkon, a derült ég alatt tanulhat meg!